Bán Balázs vagyok és itt önkormányzati képviselő-jelölti sorozatomat olvashatja.
 
1. rész.
 
Országos politika jelenléte nálunk és a képviselő-testület munkájában.
 
Nos, ez (még) kis mértékben van jelen, ami nagyon jó! Nincs pártoskodás, nincs acsarkodás, mint odafent. Jelenleg képviselő-testületünkben három Fidesz-tag van, ám az országos propaganda nem jelentkezik a testületi munkában, nagy köszönet nekik ezért. A polgármester és a másik három képviselő független. Természetesen a mindenkori kormánydöntések érintik Önkormányzatunkat. Ami a másik oldalt illeti, nos ők észrevétlenek községünkben. Azt, hogy mindez meddig lesz így, nem lehet megjósolni. Ugyanakkor a képviselőjelöltek túlnyomó többsége most még függetlenként indult.
 
A Magyar Péter-jelenségről.
 
Úgy érzem, hogy ez többé-kevésbé rendszerváltó hangulatot idéz elő. Hogy nálunk miként csapódik le, teljesen kiszámíthatatlan. Lehet, hogy a négy jelenlegi képviselő mindegyikét el fogja ez sodorni (ketten nem indulnak el választáson), lehet hogy csak a régebbi "bútordarabok" esnek ki, lehet hogy csak a párttagok, de lehet az is, hogy csak az üresen maradó két helyet foglalja el új képviselő. Bérelt helyek nincsenek, most aztán tényleg nincsenek!
 
Ki kinek az embere.
 
Többen illettek már azzal, hogy jobboldali, aztán baloldali vagyok, sőt azzal is, hogy bár nem így indultam annak idején, a polgármester embere lettem. Nos, erre én azt tudom válaszolni, hogy az Önök embere vagyok, és senki másé. Jóllehet magánemberként markáns véleményem van országunk jelenlegi helyzetéről, úgy gondolom, ennek nem szabad az önkormányzati képviselői tevékenységben meglátszania. Hiszen ugyanúgy kell képviselni a jobb- és a bal oldali, a Fidesz-es, Tisza Párt-i vagy a DK-s szavazót - községi szinten nem szabad különbséget tenni. Máshol sem kéne... Az sem szerencsés, ha csak azért nem fordul valaki az adott képviselőhöz, mert az ide vagy oda tartozik. Valóban volt olyan ciklus, amikor "karddal és szablyával" mentem az ülésekre. És jól tudom, hogy sokaknak az nagyon tetszett. Ugyanakkor ennek következményeként teljesen elszigetelődtem nemcsak a testületi tagoktól, hanem lényegében mindentől. Így bár a show jól mutatott kívülről, belül semmit sem tudtam elérni. Úgy nem lehet képviselni embereket, hogy állandóan harcolunk, bűnbakot keresünk, a kákán is csomót találva kritizálunk és szapulunk. Ha nincs diplomáciai kapcsolat, ha nincs kölcsönös tisztelet, ha erőből és online akarunk bármit is elérni, az zsákutca... 
 
2. rész.
 
Kommunikációs csatornáinkról.
 
Ez megítélésem szerint mindennek az alfája és omegája! Ha ez nem működik, akkor fejen is állhatunk... És ez azon terület, amit mindig lehet és kell is fejleszteni! Ez egy ciklusokon átívelő projekt, aminek az alapjait sikerült már közösen kialakítanunk. Írom mindezt annak ellenére, hogy nincs televíziónk és nincs rádiónk sem. Amikor még élt Mezőfalván a kábeltévé, volt egy „Mezőfalva Képújság" csatorna, ahol minden kábelelőfizető egyszerre olvashatta a friss híreket és hallgathatta közben a zenéket - aztán ahogy a műholdvevők elterjedtek, úgy szorult háttérbe a kábeltelevíziózás, ami kisvártatva meg is szűnt. Azt, hogy valaha lesz-e tv-nk és/vagy rádiónk, ma még aligha tudja megjósolni bárki is, ezekhez sok minden szükségeltetne. Amink viszont van: "Az én falum Mezőfalva" című havonta megjelenő helyi lap, amiben nagyon sok hasznos információ benne van. Persze lehetne kéthetente vagy akár hetente történő megjelenés is, ám ehhez is jóval több anyagi és szakmai forrás kellene, ráadásul valljuk be, a nyomtatott sajtótermékek léte leágazóban van. És meg is érkeztünk oda, ahol virágzik a szó: az internetre. A hivatalos weboldalunk (mezofalva.hu) finoman szólva sem a legmodernebb és legátláthatóbb projekt, ám arra, hogy a Hivatalunk információi, illetve rendeletei és jegyzőkönyvei megjelenjenek és egyfajta archívumként szolgáljon, megteszi. Sajnos arra közös akarat 2006 óta egyszer sem mutatkozott egyik ciklusban sem, hogy ezen változtassunk. Azonban jó hír, hogy kinőttek más website-ok, abszolút hiánypótlóként. A Horváth László által üzemeltetett mezohir.info, és az általam létrehozott mezofalva.webnode.hu és mezofalva2.webnode.page oldalak elvégzik azokat a feladatokat, amik a hivatalos verzióból hiányoznak. Futballkulbunknak is van már hivatalos oldala, a medoszsemezofalva.com, melyet szintén én szerkesztek. Horváth László egyébként a Dunaújvárosi Hírlapban és a duol.hu-n is viszi jó hírünket. Következő állomásunk a facebook, ami tele van mezőfalvi oldalakkal és csoportokkal. Szinte valamennyi intézményünk és civil szervezetünk felismerte ennek fontosságát és gyakorlati hasznát. A Kiss Kálmán Művelődési Ház oldalát például én gondozom. Vannak szintén civil kezdeményezésre fórumoldalak is, ahol közös ügyeink tárgyalhatók meg és ki. Ami viszont nagyon hiányzik és sajnos eddig erre sem volt közös akarat: egy hivatalos Mezőfalva facebook-oldal, ami kizárólag községünkkel foglalkozik, amolyan aktuális hírszolgáltatás lenne ez, amin minden friss történés egy gombnyomásra fellelhetővé válik. Sőt chatfelülete is működhetne, általános kérdések megválaszolására. Hiánypótlásként az én magánoldalamat alakítottam át "Mezőfalva Office"-ra, dehát ez mégsem egészséges állapot, hiszen óhatatlanul is településünk hírei keverednek az én privát dolgaimmal. A Mezőfalva hivatalos fb-oldalt mindenképpen meg kell valósítani a jövőben - velem vagy nélkülem. És ami még fontos tennivaló: el kell mélyíteni az internetes jelenlétet hivatalos szinten is! Merthogy nemcsak facebook van, hanem youtube (óriási lehetőségekkel!), podcast csatorna vagy instagram - hogy csak a legelemibbeket említsem. A youtube-on Horváth László és én is létrehoztunk mezőfalvi témákkal saját privát csatornákat, dehát itt is az volna a szerencsés, ha Mezőfalvának lenne saját videótára! Megválasztásom esetén mindezeknek (újra) nekifutok, és nagyon bízom benne, hogy lesz ebben végre kellő számú elhivatott partnerem...
 
Interakciós lehetőségeinkről - a neten.
 
Gyakori, ciklusokon átívelő belső félelem, hogy "eldurvult a világ, és majd jönnek a mocskolódó, aljas kommentek, amikre semmi szükség sincs!" - és jön a konklúzió is: „Ezáltal pedig egy ilyen hivatalos hírcentrumra nincs szükségünk!” Erre úgy szoktam érvelni, hogy "Valóban, valószínűleg lesznek ilyenek, de ne féljünk ezektől. Hiszen minden kritikából lehet tanulni, ha pedig böszme az a kritika, moderálni is lehet, nem is beszélve arról, hogy mindenki magáról állít ki ilyenkor jól értelmezhető, világra szóló bizonyítványt!" Hátha majd most... Rettentő fontos volna a kommunikációs kétirányúságot tovább fejleszteni. Az igaz, hogy nagyot léptünk ebben előre azáltal, hogy nagyon sok mezőfalvi van az interneten és a facebook-on, így az igények és a vélemények is minden eddiginél jobban pörögnek, ám dolgunk van ezzel még, nem kevés! Abban mindenképpen, hogy ezek a vélemények és igények ne csak elpufogjanak az éterben, hanem célba is jussanak, oda, akiknek szólnak.
 
Interakciós lehetőségeinkről - személyesen.
 
Az interakció legfontosabb formája azonban a személyes találkozás. Ennek alapfeltétele, hogy adott helyen és időben mind a két félnek jelen kell lennie. Ha ez spontán jön létre, az nagyon jól működik nálunk: ennek legjobb példája az utca vagy a boltba járás. Na ilyenkor ömlenek az információk és működik az interakció! Nemegyszer felmerült már boltban, hogy „hozzunk ide egy kisasztalt, aztán beszélgessünk itt a polc mellett”. Ugyanakkor mikor ez szervezett keretek között zajlana, akkor gellert kap az ügy. Jó példák erre a (meghirdetett) nyílt képviselő-testületi ülések, ahol nincs lakossági érdeklődés. Jó példák erre a (meghirdetett) közmeghallgatások (évente már csak egyszer), ahol rettentően örülünk, ha a művelődési házunk felét meg tudjuk tölteni. Emlékszem, egyik ciklusban kiharcoltam, hogy tartsunk a februári mellett még egy közmeghallgatást októberben - hát ez aztán teljes érdektelenségbe futott bele. Megpróbáltuk többen is bevezetni a (meghirdetett) képviselői fogadóórákat. Fix napon, fix időtartamban - semmi érdeklődés... Érdekes ez nagyon! Ebben is mélyülnünk kell, de ehhez már nem elég a képviselő - ahhoz, hogy ezek a fontos mechanizmusok igazán jól működhessenek, a választópolgárok is kellenek! Nagyon kellenek... 
 
3. rész.
 
A belső szemét.
 
Rengeteg szó esik a külterületi szemetelésről. Joggal, hiszen a pofátlanság köbe az, amit egyesek megengednek maguknak. Önkormányzatunknak, azaz mindannyiunknak sok-sok millió forintba került már ezeknek az "embereknek" a felháborító ténykedése - hiszen kétségeink ne legyenek: valakinek fizetnie kell az elszállítások számláit... Szerencsére jóval kisebb volumenben, de belterületen is kis túlzással úszunk a szemétben. Egyszerűen elképesztő az a felfogás, hogy "eszem és iszom, majd ami megmaradt, azt eldobom. Ja, hogy van kihelyezett gyűjtőedény is? Kit érdekel..." Közmunkásaink hiába szedik fel ezeket napi rendszerességgel, két-három óra sem telik el és a mocsok újratermelődik... Engem már többen megmosolyogtak, hülyének néztek vagy éppen kampánytevékenységnek tudták be (...), hogy nyílt utcán mások szemetét szedem. Egyszerűen zavar!!! Sajnos úgy látom (de ne legyen igazam!), ez egy szélmalomharc, hiszen felnőtt, meglett és "kifejlődött" egyénekre nagyon nehezen tudunk hatni. Ha valaki a környezetével szembeni igényességét nem hozza magával otthonról vagy ennek hiányában nem szedi fel magára az iskolában, utána már valószínűleg eső után a köpönyeg. Ami pedig a legborzasztóbb: ezek az egyének ezt tovább örökítik utódaikra is... Mit tehetünk hát? Törődjünk bele? Nem! Nem szabad. Nyilván vannak/lehetnek kamerafelvételek; többször is jeleztük a problémát a rendőrségnek – az egyik legfrekventáltabb szemetelőhely éppen az Őrsünkkel "szembeni" Régi Tanácsháza előtti terület a buszmegállóval – ezekben bízhatunk, ám mindenkinek, akit zavar, muszáj tennie azért, hogy szeretett községünket ne lepje el a szégyenletes szemét! Igen, dühítő és fájó más szemétségeit összeszedni (egyszerűen háborog az igazságérzet), de ha minél többen szedjük a szemetet, a kezdeti kiröhögések után elérhetjük azt, hogy igenis CIKI lehet eldobálni a csokis papírt, meg a félzsemlét (...)!
 
Kizöldellő közterületeink.
 
Nagyon kényes időszak a kora tavasztól késő őszig tartó közterületi zöld burjánzás. Évről-évre belefutunk ennek problematikájába. A közmunkaprogram egy ideig fel tudta ölelni a közterületi FŰNYÍRÁS feladatát, ám mostanra erre már képtelen. Többször felmerült, hogy vagy kell alakítani egy önkormányzati céget, melynek aktív tagjainak többek között rendszeresen ez lesz a feladata, vagy (és talán ez tűnik reálisabbnak) ezen vegetációs időszak alatt fel kell fogadni számlát adó, lehetőleg helyi vállalkozókat. Mert persze egyénileg lehet egyszer vagy párszor "végigszántani" (amiért nagy köszönet!), de ez hosszútávon nem lehet megoldás. Hogy miért nem sikerült ezt a változást eddig kieszközölni? Az ügy testületen belüli hangos(!) támogatása hiányzott.
 
Temető.
 
Hihetetlenül érzékeny pont! És miután ez nem önkormányzati irányítású terület, hanem egyházi, nagyon nehéz feladat a részünkről történő megoldás. Többször javasoltam, hogy kezdjünk tárgyalásokat az Egyházzal és vegyük át a temetőt önkormányzati tulajdonba, hiszen ahol ez megtörtént, ott egyértelmű a képlet: az irány adott, nincs egymásra várás és mutogatás; ott van gazda és láthatók is pozitív elmozdulások - ám ezzel a véleményemmel kisebbségben maradtam. Ugyanakkor a szertartásokon kívül lényegében mindent Önkormányzatunk végez el így is... Akkor? A következő ciklusban velem vagy nélkülem, de ezzel a patthelyzettel újra kell foglalkozni, hiszen nagyon nem mindegy, hogy szeretteink, barátaink, ismerőseink, a FALUBELIEK milyen körülmények között nyugodhatnak! 
 
4. rész.
 
Film, Színház, Muzsika... És külkapcsolatok.
 
Film.
 
Mozink már nincs, és várhatóan a közeljövőben nem is lesz. Ugyanakkor könyvtárunkban a "KönyvtárMozi" szolgáltatást ki lehetne szélesíteni. Jó, nem Marvel-filmek nézhetők ott meg, de rendkívül széles archívumból lehetne az átlaglakosság számára is válogatni. Ez az ötlet nem újkeletű, ám eddig különböző okok miatt nem sikerült a próbaüzemet elindítani.
 
Színház.
 
Volt nálunk színház, például 2018-ban három nagy előadás is! Sajnos ott egy masszív és biztos 200-300 főt nem sikerült rendszeresíteni tornatermünkben - folyamatosan fogyott a közönség és be kellett látnunk, hogy tornatermünket sem színházi produkciókra építették. Ugyanakkor a Kiss Kálmán Művelődési Ház most jól néz ki, nagyterme 100-120 főt be tud fogadni, kényelmes székeink vannak, elkészült az automata színpadi függönyünk és színpadfelületünkről is eltűntek a lyukak. Itt 2-3 szereplős daraboknak méltó helyet tudnánk biztosítani. Rengeteg ilyen produkció járja az országot. Erről a verzióról esett szó többször is, ám ezek az előadások nem olcsók, belépőjegyesek és sajnos nincs garancia arra, hogy ez a 100-120 fő el is jönne. Az ellenérv az, hogyha ebbe a "kamaraszínházba" nem fektetünk be, akkor esélyünk sincs, hogy eljöjjön bárki is... Idén már három teltházas programot szervezett a Művelődési Ház: Békési Erika könyvbemutatójának, László Attila nőnapi koncertjének és a Cseke Katinka-Zsiga László duó szórakoztató műsorának fogadtatása mindenképpen reményt ad arra, hogy érdemes legyen bátrabban próbálkozni tovább.
 
Muzsika.
 
Diszkó létesítése nincs napirenden: aki az utóbbi időben próbálkozott vele, az belebukott. Olykor lehetnének azonban könnyűzenés táncos estek Művelődési Házunkban, erre alighanem kaphatóak lennének helyi lemezlovasaink is – természetesen az ilyetén rendezvényeken az alkohol és cigaretta mellőzése alapfeltétel lenne. Jó időben többször volt már tervben szabadtéri kiskoncert megvalósítása is: éppen Dunaújvárosban láttam, hogy a Vasmű úton(!) milyen pazarul zenélt két kiváló muzsikus és egy csodás hangú énekesnő a közönség által alkotott körben; hát ezt egyszer-kétszer nálunk is meg lehetne valósítani.
 
Külkapcsolatok.
 
Nagy örömünkre aktív testvér-települési kapcsolatot működtetünk Kisújfaluval. Sajnos Herzogsdorf németajkú lakosaival ez az együttműködés már nem vert gyökeret, elsősorban a nyelvi problémák miatt. A közeljövő terve a Jászdózsával történő szorosabb kötelék kialakítása. Fontos lenne a közeli Dunaújvárossal is közelebbi kapcsolatba kerülni, itt persze nem testvérkapcsolatra gondolok, de mégiscsak nonszensz, hogy az elmúló ciklusban nem volt kommunikáció közöttünk. Erre ékes példa a Bringatúra, amiről idén sem kaptunk semmiféle tájékoztatást...
 
 

5., záróepizód - Epilógus

 

A célegyeneshez ért a kampány. VASÁRNAP VÁLASZTÁS – Európai Parlamenti, Helyi Önkormányzati és Nemzetiségi Önkormányzati. A legfontosabb kérés az mindenkihez: menjen el a lehető legtöbb ember szavazni és éljen alkotmányos jogával. Nagyon fontos!

Mezőfalván a hat önkormányzati képviselő helyre tizenhárman jelentkeztünk. Két fórumon is túl vagyunk, ahol a mezőny többsége élt a lehetőséggel: bemutatta magát és elképzeléseit. A megjelent sorozatom eddigi négy részében részletesebben igyekeztem leírni, hogy megválasztásom esetén milyen pontok szerint folytatnám a munkát. Természetesen ez mindenre nem terjedhetett ki - ez a négy epizód csupán tájékoztató vázlatként szolgált.

Ahogyan a szerdai és a csütörtöki választási programokon is összefoglalva kifejtettem mindezt 5 percben:

A 3K elképzelés

- Kommunikáció (az alfa és az omega):

hivatalos facebook-oldal, jelenlét a youtube-on és az instagramon, podcast csatorna elindítása, több szervezett lakossági találkozó.

- Közterületek (a kis nagy dolgok):

ezek rendszeresebb és folyamatos kezelésének elérése - átszervezéssel, beltéri szemetelés csökkentése - példamutatással, szemétszedő hegyes bot beszerzése...

- Kultúra (közösségi élmények és kapcsolódások):

KönyvtárMozi kiterjesztése, kamaraszínház meghonosítása, kisebb zenés programok létrehozása. Jászdózsa, mint testvér-település, Dunaújváros, mint partner.

 

Mindezekhez, és még sok minden máshoz(!) - bekerülésem esetén - egyedül bizony kevés leszek. Kellenek mindehhez megértő, bátor, elhivatott és hangos társak, akik mindezekben és sok minden másban is(!) együttműködő partnerek lesznek. Ahogy én is az kívánok lenni minden egyes előremutató ügy kapcsán!

 

Hajrá Mező!!!

 

Választással kapcsolatos helyi információk itt - https://mezofalva2.webnode.page/valasztas-2024

 

 

Nagyon szeretném megköszönni hogy újra, immáron ötödik(!) alkalommal ajándékoztak meg bizalmukkal, valamint azzal a lehetőséggel, hogy október után is részem és szerepem lehet szeretett településünk képviselő-testületében! A bizalom megnyilvánulása nem is lehetett volna szimmetrikusabb: 2006-ban 2. (925 szavazattal), 2010-ben 1. (571 szavazattal), 2014-ben 2. (585 szavazattal), 2019-ben 1. voltam (712 szavazattal), 2024-ben pedig 2. (911 szavazattal). KÖSZÖNÖM!!!