Templomunk 80 éves!

 
 
 

Templomunk 80. születésnapjára

 

A Zirc és Vidéke című hetilap 1937. október 17-i száma a következő szavakkal kezdi falunkról szóló híradását, mely „Hercegfalva ünnepe” címmel jelent meg a lap hasábjain: ”Az elmúlt vasárnapon szépséges őszi reggel virradt az ünnepi díszbe öltözött Hercegfalvára. Már az előző nap vendégek egész sora érkezett az új templom szentelésére. Vasárnap reggel pedig zászlók alatt búcsújárók tömegei jöttek, hogy Hercegfalva boldog lakosságával örömben egyesülten várják a felszentelésre érkező főpásztort”, Shvoy Lajos székesfehérvári püspököt. Templomunkat éppen 80 éve, 1937 október 10-én szentelték fel Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Elődje az 1786/87-ben épült Sarlós Boldogasszony templom már nemcsak kicsinek bizonyult, hanem süllyedés és földrengés által is károsodott már korábban. Ezért az 1868 óta halmozódó problémák megoldására, a templom kegyura, dr. Werner Adolf zirci apát 1937. február 9-én elrendelte, hogy húsvét után a régi templomot kezdjék el lebontani. Ez Húsvét nyolcada után, április 5-én meg is kezdődött, maga az építkezés április végén indult. Mostani templomunkat Pázmádi István adjunktus, dr. Walder Gyula műépítész professzor tanítványa tervezte, a kivitelezést pedig vitéz Kapuváry Gusztáv építési vállalkozó vezette. A szobrok Rumi-Rajki István szobrászművész, a főoltár képei pedig Takács István festőművész alkotásai. A Főhomlokzat Magyarok Nagyasszonya domborműve dr. Farkas Elemér országgyűlési képviselő adományából készült. A 150 ezer pengős összköltség jelentős részét a Zirci Apátság Előszállási Uradalma fedezte, de falunk is nagyon komoly hozzájárulást adott: rengeteg áldozatos önkéntes munkát és 15 ezer pengőt. A zirci apát szintén 15 ezer pengővel járult hozzá a költségekhez. Szerencsére a munkálatok során komoly baleset nem történt, a templom stabilitását vasbeton keretekkel biztosították. Bár az idő szorítása miatt bizonyos részek még nem készültek el, a kitűzött szentelési időre – mindössze fél év leforgása alatt- sikerült templomunkat használatra alkalmas állapotba hozni. Egyhajós, neobarokk templomunk nem a korábbi templom titulusát (Sarlós Boldogasszony) kapta, hanem minden bizonnyal Trianon sajgó sebe miatt Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték. Így gyakorlatilag egybeesik a templom név és születésnapja, október 8. és október 10.

Ezen a jeles október 10-i vasárnap reggelen Shvoy Lajos püspök autóval érkezett Hercegfalva határához, Hagyó- Kovács Gyula, az Előszállási Uradalom jószágkormányzója fogadta és kísérte négyesfogaton a templomhoz. Itt dr Werner Adolf zirci apát köszöntötte a főpásztort és kérte fel a templom felszentelésére. Ezután körmenetben vonultak az óvodába, ahol a templom elkészültéig ideiglenesen a szentmiséket tartották. Innen hozták a templomhoz körmenetben Szent Martialis és Diodorus vértanúk ereklyéit, majd sor került a szentelési szertartásra. Ezalatt a kint várakozó néphez dr. Brisits Frigyes atya, c. gimnázium igazgató intézett mély tartalmú beszédet. A szertartás során a főoltárban helyezték el az említett ereklyéket és a templom alapító okiratát is. A szentelés végeztével Shvoy püspök bemutatta a templomban az első szentmisét, és szentbeszédet is mondott. A szentmisén hercegfalvi előszállási és nagykarácsonyi énekkarok működtek közre. Mindezek után délben mozgószínházunk termében 130 terítékes ebéddel ünnepeltek: az egyházi és világi méltóságok mellett jelen voltak az uradalom képviselői és a templomépítésben közreműködők is. A köszöntők sorában dr. Werner Adolf apát többek között meleg szavakkal mondott köszönetet mindenkinek, aki a templom építésében közreműködött, külön kiemelte Hagyó-Kovács Gyula jószágkormányzó rátermettségét. Örömét fejezte ki, hogy a megyés püspök lelkipásztori céljaira felajánlhatja az új templomot, mely reményei szerint nemcsak nevelője lesz a falunak, hanem megújulását is szolgálja. Ezt a megújulást kívánjuk ma is mind a falunak, mind az egyházközségnek!

Horváth István

könyvtáros - egyházközségi képviselő